Az Aquilai
földrengés: máglyára a boszorkányokkal!
Marion Weckerle (YES Blogger)
Amikor katasztrófa következik be,
teljes joggal kérdezzük: előre látható és megelőzhető lett volna-e. Következzék
egy rövid összefoglaló a szeizmológia aktuális helyzetéről. Mi is a szeizmológia,
a földrengéstan? Az a tudományág, amely a földrengésekkel foglalkozik. Célja kettős:
feltárni a Föld belső szerkezetét és mozgását – és ebből következően más
bolygókét is–, valamint előrejelezni a földrengéseket.
Mi a földrengés? A földrengések a földkéregben
felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező különféle lökéshullámok (P, S
és L). Az energiafelszabadulást valamely, a Föld mélyében elmozdult törésvonal
okozza. A földrengéseket kísérhetik vulkanikus történések, így a földrengéseket
a vulkánkitörések előjelei között tarthatjuk számon.
Ám egy földrengés előrejelzése egyenlő
egy találóskérdés feltevésével, noha már számos előjele jól ismert. Például
több kisebb földrengés ugyanazon a területen egy erősebb rengés bekövetkeztét
jósolhatja – vagy nem. Csupán annyi állítható, hogy egy terület kiemelkedően földrengésveszélyes-e,
de egy esemény kiterjedését és bekövetkeztének időpontját csak vajmi kevéssé
pontosan lehet előre jelezni. Ez pedig elég komoly probléma. Egy olyan fiatal tudomány
esetében, mint a szeizmológia, nincsenek korábbi adatok, amelyek megfelelően jellemezhetnének
egy-egy földrengésveszélyes területet. Túl sok meghatározó paraméter együttes
hatásával kell számolni, a földrengésgócok pedig a talpunk alatt több kilométer
mélységben vannak. Összességében az, hogy egy földrengésnek lesz-e vagy sem
romboló hatása az emberi környezetre, számos tényezőtől függ: nemcsak a
földrengés erősségétől, hanem a terjedő szeizmikus hullámok típusától, az épített
környezetben felhasznált anyagoktól, valamint attól, hogy a lakosság mennyire
van felkészülve a veszélyre.
Eljutni egy nap oda, hogy előrejelezhetők
legyenek a földrengések, ez minden szeizmológus Szent Graalja. Annak ellenére,
hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett területeket működésük
jobb megértése érdekében, és hogy a plakkok tektonikája a geofizika valóságos
forradalmát jelentette a 60-as években, valamint hogy a földrengésbiztos
építkezés, a paraszeizmológia hétmérföldes léptekkel haladt előre a huszadik
században, azt előrejelezni, hogy egy földrengés mikor, hol és milyen erősséggel
fog bekövetkezni – minden erre vonatkozó fantáziadús ötlet ellenére –, ma még
lehetetlen. Az egyetlen sikeres előrejelzés az 1975. február 4-i, Haicheng-i
(Kína), 7,4-es erősségű földrengésé volt, amely gondos megfigyelés eredménye
volt, de szerencse is kellett hozzá. A következő évben egy másik földrengés 600
000 áldozatot követelt…2009. április 6-án, Olaszország közepén egy szeizmikusan
aktív területet váratlanul nagy erejű földrengés rázott meg, amelynek 309
áldozata volt. Ebben az évben, egy tizenhárom hónapig tartó eljárás után hét
személyt találtak felelősnek ezekért a halálesetekért azzal az indoklással, hogy
nem tudták előrejelezni a földrengés erősségét, és ítéltek hat év börtönre,
valamint közel 10 millió euró pénzbüntetésre.
Ez az indokolhatatlan ítélet valójában
maguk ellen a szeizmológiai kutatások elleni jogi
eljárás volt. Elégtelen ismeretek, nem
elegendő számú szakértő, az ember által nem
kontrollálható geológiai események.
Egyszóval nem hoz elég hasznot – egy feszített és
zaklatott globális társadalmi-gazdasági
környezet megítélésében.
Márpedig a megvádolt kutatók nem voltak
sem felelősei, sem okozói ennek a tragédiának. Az olasz kormánynak ahelyett,
hogy idejét és energiáját boszorkányüldözésre pazarolja, erőit az emberi
veszteségek megelőzésére kellene összpontosítania az oktatás terén (hogyan viselkedjünk
földrengés esetén), valamint több erőfeszítésre volna szükség a
földrengésbiztos építkezés terén. Talán így a következő földrengés hatása
lehetne kevésbé romboló is.
No comments:
Post a Comment